Megblogondultam!

Mióta a rendőrség ilyen szlogennel szabadít meg alkoholos állapotú embereket gépjármű vezetésre jogosító papíroktól, a fél ország követi ezt a módszert. Zéró tolerancia mindenkivel szemben.
Tegnap pesteztünk. Tudtuk, hogy hová megyünk, nem is lepődtünk meg pl a bunkó butiktündérkéken, akik leruccantak alfába körmöt reszelni, és évekre ott felejtették magukat. Sőt, inkább az volt meglepő, amikor az egyik boltban "észre vettek" minket, mi több! szóltak is hozzánk. És ráadásul úgy viselkedtek, mint akiknek az áruk eladása a munkájuk. A bámészkodók pedig szó nélkül bámészkodnak át mindenkin. Vagy csak rajtunk, mert hagyjuk. Nade inkább nagylevegő, menetelés tovább.
De a wcben tarhatatlan állapotok uralkodnak. Ezért megy oda az ember ugyebár... És ha netán minden ajtó mögött könnyebbül valaki, automatice sort képez, melynek alapjául az érkezés ideje szolgál. Legalábbis vidéken a tejszagú, fonott frizkós lyánykák így szokták. Persze fővárosi szöszit mindez hidegen hagyja. Plafont néző orral tipeg be az éppen felszabaduló wc-ajtón. Odavaló vagy- gondolom, amíg hátbavág azzal tetves szürke ajtóval. Klónja is természetesnek veszi, hogy betolja szilikonját a következő felszabaduló dobozba-az orrunk előtt. Melyik sorban állunk??- kérdezem fennhangon, de biztos csak hallucinálok, nem is kérdeztem semmit, nem is ott állok, nem is létezem. Egyik maca pillanatok alatt kint van, erélyesen indulok is befelé, nehogymá' verekedésig fajuljanak a dolgok...
Azért az 50 forintért legalább volt wc-papír. Legalábbis épp akkor, abban a fülkében. Szürke ajtón, szürke kilincs mellett-mögött bazi fehér karcok. Mivan cica, mellényúltál?- gonoszkodom magamban, ha már voltam annyira kulturált meg fáradt, hogy nem kaptam le a tűsarkát, és vertem koponyán vele. Hátha bekapcsoltam volna valamit ott bent...
Szóval nem kell azon félni, hogy hülyemagyar megy külföldre és bemutatkozik. Viszünk mi izgalmat egymás életébe is. Ez van. Zéró tolerancia.