A következő koponyán belüli árvíz csak érettségin felülieknek ajánlott:
A végkimerülés és a pokol közötti ösvényről jelentkezem: még élek! Igaz, a levegővétel lassabb, a vérkeringés pedig furcsa mód gyorsabb(sokkal!) , de  még létezem! noha minden nap megsemmisítenek többek közt azzal, hogy nem fog neked összejönni Tündérke a (négyzetre)emelt szint, meg hogy az életed függ ettől, meg bácsi láncfűrésszel az ágyamban, míg én álmodom-róla....
én azért próbálom az orromat a valamitől sűrű víz fölött tartani. Felpattanok Illés szekerére és hallgatom a Tücsökzenét Jámbor szándékból a Sion-hegy alatt. A vektorom teljesen normál, a derékszögem (hatás)foka is elfogadható. És szigorú vagyok meg monoton is. Továbbá növekszem. A három pontomon átmenő székem pedig ígérem, hogy 360°-onként ciklikus. De a Fekete sereg folyton a padlásunkon gyakorlatozik. Nem lehet tőlük aludni. Mi volt a kérdés? Igen, másodfokú egyenlettel, Toldi estéje, 1222-ben volt...ez=7-tel....+gyökkettő, haben..Nem! ist! ez csupán a filozófiai tartalom függvénye...a műveinek tematikájára a területképlet jellemző, de csak Amerika felfedezése idején a levantei vonalán. Átszállás nincs!...
Rémes koronás fők parancsolnak rám folyton: ez rendelet! Tartsd be!  Én betartom, tényleg. Csak mások ne tartsanak be nekem. Csak hagyják, hogy ezt túléljem, és továbbcsuszingáljak csupasz és nyálkás csigatestemmel a sztrádán...
Nem lesz gáz, család szeret, az meg, hogy mások jobbak(gyakorlatilag röhögve, fényévekkel), nem katasztrófa.  Azért ember maradok, ha néhány hétre(hónapra?évre?) hülyének is tűnök. És ráadásul én leszek a végtelen Világegyetem egyetlen homokszemcséje, aki tudni fogja, hogy igazából valahol mélyen egy icipicit...okos vagyok. Na jó, hát ezt én sem gondolom komolyan.
Inkább igyunk valamit. Valamit a sokévnyi tudásból, ami még mint hiányosság írható a nevem alá. Megyek hát vedelni. Érettségünkre!